A leukémia rutin kezelése 2 évet vesz igénybe. Ebben általában 3 darab egyenként 2 hónapos inztenzívebb kezelés van, melyet egy 1,5 éves enyhébb, szájon áti cytosztatikus kezlés, úgynevezett fenntartó kezelés követ. Ma Magyarországon, hasonlóan a nemzetközi eredményekhez a leukémiás gyermekek átlagosan 80-85%-a tartósan gyógyul. Természetesen van olyan "kedvezőbb" típusú leukémia amelyben ez akár 95-95% is lehet, s van olyan ahol az eredméynek az intenzív kezelés ellenére is mindössze 35-40%.

Az esetek mintegy 20% kiújul, mely esetekben a csontvelő átültetés hozhat jobb eredményt. Általánosságban elmondható, hogy minél több idő telik el leukémia mentesen a kezelés elkezdésétől, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. A kiújulás egyre ritkább az idő múlásával, s a diagnózis után 5 évvel gyakorlatilag már nem fordul elő. Ezért talán az 5 év az a határ amikor bizton gyógyultnak lehet egy leukémiást tekinteni. Persze ez leegyszerűsítés, hiszen a kezelés késői mellékhatásai ezután is kísérhetik az illetőt, nem beszélve a levélíró által is említett lelki teherről.

Azt kell mondanom, hogy ezen lelki terhekkel minden egyén, minden család más más módon, más és más eredménnyel képes megbírkózni. Van aki a klinika felé se néz, a másik véglet aki nem egyezik bele a 3 havonkénti kontrollba, jobban szereti ha havonta látjuk. A gyermek hematológiai centrumokban képzett szakemberek, pszichológusok segítik, hogy mindenki a saját személyiségének megfelelő módon próbálja meg feldolgozni az eseményeket.

A levélíró egyébként egy óriási problémára, egy igen nagy feladat lényegére tapintott azzal, hogy a leukémia orvosi értelemben vett gyógyulásával, a betegség még nem ér véget, s ezekkel a problémákkal éveken át foglalkozni szükséges. Ezt segítik a leukémiás gyermekek táboroztatásai, rehabilitációs foglakozásai, s számos, bátran mondhatom, egyre jobban működő, országosan és nemzetközileg szervezett program, melyben egészségügyi dolgozók, a betegek és hozzátartozóik és számos szakember együttműködése teszi lehetővé a gyermekek minél jobb visszailleszkedését az egészséges társadalomba.

A leukémiának a klinikai tünete igen sokrétűek. Jellemzője, hogy a beteg sápadt, fáradékony, bőrén vérzéses jelenségek vannak, lázas fertőzései jelentkeznek. Vérképéban általában alacsony a hemoglobin szint, azaz vérszegény, gyakori az alacsony vérlemezke érték, mely a vérzéses jeleségekért tehető felelőssé, illetőleg magas vagy éppen alacsony a fehérvérsejt szám.

Ezen eltérések általában együttesen vannak jelen, s vérkép illetve a vér kenetének vizsgálatával jól vizsgálhatóak. Ezek rutin vizsgálatok, melyet háziorvos, a vérképben észlelt eltérés esetén pedig hematológus szakrendelés szakorvos is vizsgálhat. Az ínyduzzanat ritka oka a leukemia, viszont sokkal gyakrabban a nem megfelelő szájhigiénia, fogágybetegségek tehetők érte felelőssé. Javaslom a háziorvos felkeresését, illetőleg ismételten megemlítem, hogy ne izguljon mert sokkal inkább okolhat az említett tünetért valamely fogágybetegség, mellyel viszont keresse fel az illetékes fogászati rendelést. Jó egészséget kívánok!

A kérdés nagyon tág.

Sokféle szempontból lehet a kérdést megközelíteni. Általában a dagantos betegek közgyógyellátára jogosultak, így a szükséges gyógyszerek jelentős részéhez ingyenesen jutnak hozzá. A kórházi kezelés során szükséges gyógyszerek az egészségügyi intézményt terhelik, s ilyen szempontból lényegében a gyógyuláshoz szükséges összes gyógyszer az intézmények számára hozzáférhető, és a beteg hozzájut. Számos olyan gyógyszer, vagy inkább gyógyhatású készítmény létezik, melyek gyógynövényboltokban az interneten keresztül vásárolhatóak. Ezk beszerzéséhez általában alapítványi támogatás pályázható.

Ha a kérdés konkrétabb szívesen részletezem azt, amire a kérdező kiváncsi.

A prednisolon legjelentősebb mellékhatása a diéta szempontjából a cukorháztartás felborulása, mely miatt jevasolt nem csak a kezelés kezdetén de végig a prednisolon alkalmazása során a kristályos cukor, cukrotartalmú édességek, üdítők kerülése. Mindemellett javasoolt végig a kezelés alatt knnyen emészthető, nem zsíros ételek fogyasztása, mert a kezelés a teljes bélrendszert, annak működését, az emésztést negatív irányban befolyásolja. Fontos a rendszeres székürítés fenntartása, lactobacillus tartalmú készítmények szedése (protexi, normaflore), illetőleg az inkább többszöri kis mennyiségű étkezés.

Normál esetben a csontvelőben igen sokféle sejt képződik. Ezen sejtek a már említett vörösvértestek, melyek az oxigén szállítást végzik. A vérlemezkék a kisebb sérülések esetén mint vérzéscsillapító sejtecskék működnek odatapadva a sérülés helyére vérlemezke-dugót alkotva. A fehérvérsejtek egyik típusa az ún. szegmentált sejtek, amelyek a bakteriális fertőzések elleni védekezésben játszanak szerepet. A lymphocyták melyeket T és B típusba sorolhatunk szintén az immunrendszer védelmi vonalába tartoznak. Mindezen sejtek a csontvelőben termelődnek és az ún. csontvelői őssejtből képződnek. Ha ezen sejtek termelődésében hiba van, s egyik sejttípus korlátlanul osztódni kezd, az a normál vérképzés rovására történik. Ezt a korlátlanul osztódó sejtet nevezzük leukémiás blaszt sejtnek. Attól függően hogy ez a kórosan, szabályozatlanul, korlátlanul osztódó sejt milyen tipusú nevezzük a leukémiát lymphoid (T vagy B sejtek) vagy myeloid leukémiának.

A leukémiás sejt gyorsan szaporodik, szaporodását nem lehet kontrollálni; 1-3 hét alatt elfoglalja a csontvelőt, beszűri a szerveket a májat, vesét, hasnyálmirigyet, eljutnak a sejtek az agyba leginkább az agyhártyákra s a fentebb vázolt klinikai tüneteket okozzák. Az orvos a klinikai tünetek alapján gondol leukémiára. A diagnózis része a vérkép, melyben jellemző a vérszegénység, az alacsony vérlemezke szám és az alacsony vagy éppen magas kóros fehérvérsejt szám. A vérkenetben a szokásos normál sejtek helyett egyforma leukémiás sejtek tömege látszik. A csontvelő vizsgálat nélkülözhetetlen, s ennek kenetében is a sok egyforma, kóros szerkezetű leukémiás sejt igazolja a diagnózist.

A kérdésekre válaszolt:
Dr. Szegedi István csecsemő –és gyermekgyógyász, hematológus szakorvos

A daganat, vagy tumor lényegében sejtek kóros, korlátlan burjánzása révén keletkezik, melyeket a szervezet nem tud leküzdeni. Kialakulásában nem egy, hanem sok tényező együttes hatása áll fenn, úgymint genetikai hajlamosító tényező, immunrendszeri zavarok, külső tényezők mint sugárzás, kémiai anyagok, oldószerek és egyéb környezeti károsító tényezők hatása. Egy-egy adott esetben sajnos igen nehéz megállapítani a kialakulás pontos okát.

A kérdésre válaszolt:Dr. Szegedi István csecsemő –és gyermekgyógyász, hematológus szakorvos

Leukémia esetén a klinikai tünetek a normál csontvelői vérképzés hiánya miatt alakulnak ki. A kóros leukémiás sejtek óriási ütemben szaporodva elfoglalják a teljes csontvelőt, miáltal háttérbe szorul az ugyancsak a csontvelőben képződő normál vörösvértestek, vérlemezkék, és fehérvérsejtek termelése. A vörösvértest képzés zavara vérszegénységet, sápadtságot, gyengeséget, fáradékonyságot, aluszékonyságot, étvágytalanságot okozhat. A vérlemezkék csökkent termelése a bőrön spontán, azaz sérülés nélkül megjelenő apró tűszúrásnyi vérzéseket, úgynevezett purpurákat okoz. Gyakori tünet az ennél nagyobb kiterjedésű suffusiók megjelenése. Ezen vérzések ritkán nemcsak a bőrön, nyálkahártyákon jelenhetnek meg hanem belső szervi vérzéseket is okozhatnak (véres vizelet). A fehérvérsejteknek a szervezet fertőzések elleni védekezésében van szerepe, így csontvelői elégtelen termelésük, lázas fertőzések, antibiotikumra is nehezen vagy nem reagáló gyulladások formájában jelennek meg. Mindemellett a leukémiás sejtek szerveket beszűrő inváziója okoz tüneteket egyrészt a szülők által is felismerhető intenzív csontfájdalom, nyirokcsomó megnagyobbodás, fejfájás (agyhártya beszűrődés), here nagyobbodás, másrészt az orvos által észlelhető máj, lép, vese nagyobbodás formájában.

A daganatos betegségek mindíg mint tapintható duzzanat jelennek meg. Sokszor egyéb tünet nem is alakul ki, s a daganat észlelése nemegyszer véletlen lelet. Ha a koponyán belül vagy a gerincben nő a daganat fejfájás, epilepsziás jellegű rosszullét, hányinger, hányás, izomgyengeség, fájdalom, járászavar, tanulási zavar, látás, hallásprobléma lehet a vezető tünet. Hasi lokalizáció esetén hasfájás, étvágytalanság léphet fel de leggyakrabban az elődomborodó has, tapintható, látható tumormassza eredményezi a felismerést. Végtagok egyéb testrészek fájdalmatlan vagy akár fájdalmas duzzanata mindig kivizsgálást igényel esetleges daganatos betegség irányába.

A csontvelőből történik a leukémia típusának megállapítása (T sejtes, B sejtes, Myeloid), valamint megfelelő vizsgálatokkal a leukémiás sejtek jellemzése, lehetséges kromoszóma-gén eltérések kimutatása, gyógyszerérzékenység vizsgálata. Ezen vizsgálatok alapján lehet eldönteni, hogy a gyermeknek milyen kezelésre lesz szüksége és ez alapján már lehet sejteni a gyógyíthatóság mértékét. A gyógyítás Magyarországon leukémiás betegek kezelésére felkészült, megfelelő eszközökkel és felkészült egészségügyi személyzettel ellátott centrumokban történik. A kezelés ún. nemzetközi protokollok, ajánlások alapján folyik, azaz egy leukémiás gyermek hasonló kezelést kap Németországban, Hollandiában, de a magyarországi centrumok mindegyikében is.

A vérrák, vagy leukemia diagnosztizálása egyértelműen csontvelő vizsgálattal történik. Az esetek mintegy 30%-ban, amikor a csontvelőben már jelen vannak a leukemiás sejtek, a periéfiás-vénás vérből még nem feltétlenül mutatható ki a leukemia. Ellentétben ezzel a helyzettel, amennyiben a perifériás vérben jellegzetes leukemiás sejtek már láthatóak, akkor lényegében már az alapján kimondható a leukemia-vérrák diagnózisa. A csontvellő viszgálat ilyenkor is szerves része a diagnózisnak, igen fontos a kezelés során annak követése, hogy mind a perifériás vérben, mind a csonvelőben hogyan változik a kóros sejtek aránya, a normál vérképzés. Ennek a kezelés irányításában, a kezelés intenzitásának megszabásában, illetőleg a beteg várható sorsának becslésében is igen fontos, alapvető szepe van.